A honfoglalás tájékán a Kápolnától Parádsasvárig terjedő földterület az Aba nemzetségből származó Debrőy családé volt. Az uradalom a történelem folyamán többször is gazdát cserélt. Sok nemzeti család, köztük a Rákócziak, Orczyk és Grassalkovichok is éltek hosszabb-rövidebb ideig a birtokon.

1827-ben építették az első fürdőházat az uradalom területére. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi család tulajdonába a Debrőy uradalom 1846-ban került, az emigráció után Károlyi György 1893-tól1903-ig élt a kastélyban.

Károlyi György után unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Ő városi ember révén, nem szerette a földesúri életet, de felesége, Andrássy Katinka, a Vörös Grófnő, kedvelte a vidéki életformát. Károlyi az épület egy részét bérlőknek adta ki, akik azt szállodaként hasznosították.

 

 

1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem állíttatta fel az első üveghutát, a mai üveggyár elődjét Parádóhután. 1767-ben Parádsasvárra került a műhely, melynek oka az volt, hogy az egyre jobban fejlődő manufaktúrának a korábbi hely már nem tudott elég fát biztosítani. Az üveggyártásban egyébként nem ismeretlen az üzemek vándorlása, 50-60 éves működés után lebontották és néhány kilométerrel távolabb ismét felépítették az üzemet, ahol volt elegendő faanyag. A Parádóhutáról átköltözött üzem neve hosszú időn keresztül Újhuta volt. 1776-1824 között az Orczy család bérelte az uradalmat, ezt követően Kaán Sámuel. 19. század közepén Károlyi György vette bérbe a debrői uradalmat és vele az üveghutát is. 1846-ban iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert, s még ugyanebben az évben Károlyi György Pesten üzletet nyitott a parádi termékeknek. Két évvel később már szenet is használnak a kemencék fűtésénél, ami akkoriban igen ritka volt. Az 1800-as évek második felében többször is bővítették az üzemet, 1867 után már évente 3,6 millió palack hagyta el az üzemet. A nagytömegű palackgyártást az országos hírűvé vált parádi gyógyvíz, más néven csevice forgalmazása tette szükségessé. Károlyi Mihály 1890-ben vette át apjától az uradalmat, s vele a gyárat. Az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. 1923-ban a gyár nagy része leégett, ám még abban az évben hozzákezdtek az újjáépítéséhez. Az új kemencék beállításával a parádi gyár állította elő a hazai gyógyszeres üvegek 90 százalékát. 1945 után élte legválságosabb időszakát a gyár, az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is. 1949-54 között szünetelt a termelés. A drága szállítási költségek miatt az akkori kommunista vezetés inkább szövőgyárat látott volna szívesen az üveggyár helyén. Így előbb szövőüzem működött, később karácsonyfadíszeket készítettek itt. 1954-ben azonban megindult a rekonstrukció, alig három évvel később már lényegesen bővítették is az üzemet. Évtizedeken keresztül virágzott a termelés, belföldre, és külföldre egyaránt szállították a Parád Kristály Manufaktúra termékeit. Azonban az üveggyár a kétezres évek elején felszámolás alá került, ma már csak a romjai maradtak.

Nyílt azonban egy kis hutaüzem az Art Glass Kft., egy magán kezdeményezés keretében, ahol újra lehet csodálni az üveggyártás folyamatát.

 

 

Oldal: Parádsasvár története
Szállás a Mátrában : Panoráma apartman - hegyvidéki wellness - Parádsasvár - © 2008 - 2024 - panoramaapartman.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat